Talan kezdem az egyik leggyakrabban emlegetett paradoxonnal, amit a relativitassal kapcsolatban szokas megemliteni. Ez nem mas, mint hogy a mozgo ora lassabban jar. Eddig ez nem igazan paradoxon, hiszen a fenyoraval megertheto a folyamat fizikai hattere. A fenyora az ket tukorbol all,amik kozott oda vissza verodik a feny. Az ido mulasat ennek a fenyjelnek az utemevel lehet merni. Ha mozog a ket tukor, akkor az az ido, ameddig a fenyjel visszaerkezik az elso tukorre, fugg attol, hogy milyen sebesseggel mozognak a tukrok. Ez egy egyszeru keplettel leirhato.

t=s/(c+v) + s/(c-v)

Ha s=3 c=1 es v=0 akkor t=6 masodperc. De ha mozognak a tukrok, akkor v=0.5nel az ido mar 2+6=8, tehat lassult az fenyora jarasanak az uteme.

Akkor hol kezdodik a paradoxon? Ott, amikor az elobbi mozgo fenyoraval egyutt mozgunk. Olyankor ugyanis az az ora mozog hozzank kepest, amit ott hagytunk, ahol az elobb meg alltunk es a mozgo fenyorat figyeltuk. Ekkor ennek kell lelassulni hozzank kepest.

Ez elso hallasra paradoxon, es meg azok szamara is misztikus, akik ertik a specrelt. Szerintuk ennek paradoxonnak a feloldasa a terido matematikajaban rejlik.

Megmutatom, hogy nincs semmi paradoxon, es az egesz latszolagos ellentmondast egy rosszul hasznalt megfogalmazas okozta.

Nem igaz, hogy az elso ora is lassabban jar a masodikhoz kepest, es a masodik is lassabban jar az elsohoz kepest. Hinni kell az emberi logikaban, mert a nelkul nem jutunk sehova.

Mivel elsore ez teljesen ertelmetlenul hangzik, gyanithato hogy az is. Miert is?

A mozgo inercialis-rendszerben(IR) ugy merunk idot, hogy orakat helyezunk el a terben, majd ezeket fenyjelekkel szinkronizaljuk. Ami fontos, hogy ezek az orak allnak abban az IRben. Tehat ha kivulrol egy masik IRbol nezzuk az orakat, akkor ezek mozognak. Emiatt ket ora kozvetlen osszehasonlitasa LEHETETLEN ket IR kozott, mivel csak egy pillanatra vannak egymas mellett. Csak is ugy lehetne megoldani, hogy visszavinnenk valamelyiket, ami ugye IR valtast jelentene, tehat azutan mar nem helyes erteket mutatna az ora.

Ket IR idejenek a mulasat csak es kizarolag orak soraval lehet osszehasonlitani.

 Tehat az hogy egyik is meg a masik EGYEDI ora is lassabban jar a masikhoz kepest, ez a mondat NEM IGAZ. A relativitas felreertesen alapszik. A relativitasban semmi ilyesmi nincs.

Nezzuk meg egy rajzon, hogy a mozgo IR idejehez hogyan lehet visszonyitani egy olyan orat, amelyik ehhez kepest all.

Itt a sarga orak a mozgo IR szerint lettek fenyjelekkel szinkronizalva. Latszik , hogy az allo szerint nem szinkronban jarnak. Ebben az allo IRben van a piros fenyora, amirol azt szeretnenk megmutatni, hogy a mozgo IR IDEJEHEZ (es nem egyetlen orajahoz) viszonyitva lassabban jar. Hiszen jol lathatoan a sarga mozgo orak lassabban jarnak mint az allo piros, a sarga fenyjelek ritkabban verodnek vissza, mint a piros fenyoraban mozgo feny.

Leolvashato az abrarol, amig a piros ora 4-et utott, addig a  az EPPEN ODAERKEZO egyik sarga 5-t. Szamoljuk ki, igaz ez a specrel szerint?

Az piros ora koordinatai az adott pillanatban  x=0  t=4 , Lorentz-transzformacio v=0.6c-nel t=5 masodpercet ad. Tehat a kep helyes.

Es ami feloldja a paradoxont az az a teny, hogy a sarga ora, ami az x=0 tengelyt t=5 masodpercnel eri el az nem akkor mutatott t=0 idot, amikor a piros. Tehat az csak egyik IRben szemlodve NEM IGAZ, hogy a masik ora is lassabban jar. Atterve a mozgo IRbe csak azert fordul meg a viszonyitas eredmenye, mert orak sorahoz hasonlitjuk az idoket, es ezek az orak nem szinkronban jarnak. 

Ennyi a nagy paradoxon feloldasa.

Nincs idodimenzio, csupan az orak nem jarnak szinkronban. Ez nemelyekben azt a gondolatot ebresztette, hogy akkor a jelen az mindenki szamara mas, ha mas sebesseggel mozog. Ez megint a felreertett relativitas eredmenye. A jelen az egy terido pont, erre az esemenypontra mint jelenpontra fenyjelek erkeznek a fenykuprol. Ez a jelen, ez az amit latunk, semmirol nem lehet tudomasunk, ami ezen kivul van. Az , hogy a terszeruen elvalasztott orakat hogy szinkronizaljuk , az mar egy valasztas. Igazabol nem szol bele abba, hogy mi hogyan latjuk, eszekeljuk a jelentl.