Erdemes megnezni ezt az abrat, a 0.8c-vel mozgo vonat kozeperol a vonat ket vegebe kuldott fenyjeleket mutatja.  A bal oldali vilagoskek vilagvonal a vonat vegebol jon visszafele, a jobboldali rovidebb pedig az elejebol. Az elso sokkal nagyobb utat tett meg. A logika azt diktalja hogy az onnan erkezo kep, ami mondjuk a szemunkben keletkezik egy ott levo targyrol, annak kisebbnek kellene lenni mivel a tagy tavolabb van. De a vonaton levo egyforma tavolsagunak kell hogy eszlelje a vonat mindket veget kozeprol nezve. Hiszen ha nem igy lenne, akkor meg tudna mondani az elteresbol, hogy mennyi a sebessege. Marpedig ilyet nem tehet, ahogy azt a Michelson-Morley kiserlet eleg meggyozoen bemutatta.

 Akkor megis csak van idodimenzio?

Nos nem feltetlenul. Nezzuk meg, mi tortenik a szemben a fenyjelekkel, ha mozog a szem.

A piros a targy vagy a vonat egyik vege. Errol fenyjelek erkeznek a feher lencsen keresztul  a kek ideghartyara, ahol a kep keletkezik. A lencse mindig ugyan abban a terbeli pozicioban van akar mozgunk, akar allunk, hiszen a fenynek csak egy pillanat atmennie a lencsen. (most legyen a lencse pontszeru) Ez a pillanat lesz most a t=0.

A kek kep akkor jon letre, ha a szem all. Ha elore mozog, ahogy azt az elobbi jobboldali-vilagoskek vonalnal tette,  akkor a lila kep fog keletkezni, ami kisebb. Ez az agy szamara csak annyit jelent, hogy tavolabb van. Pedig nincs is tavolabb. Csupan a lencsetol erkezo fenyjelekre futott ra a szem, ami miatt azok nem tudtak elegge eltavolodni egymastol.

Ha hatrafele nezunk a vonatban, akkor a sarga kep keletkezik. Ez ugye nagyobb mint a kek, tehat az agy ugy ertelmezi, hogy a targy kozelebb van. Pedig dehogy.

Ez egy latszat.

Fontos megemlitenem, hogy ez csak az egyik ok azok kozul, amelyek a tavolsagok megvaltozasat letrehozzak. A masik az, hogy gyorsitasnal a testek osszemennek es az orak nem szinkronban jarnak. Ez a harom adja meg a Lorentz-transzformacio altal adott terbeli koordinatak torzulasat.

Ebbol aki csak feluletesen gondolja vegig, azt a hibas kovetkeztetest vonja le, hogy akkor az egesz relativitas csak egy latszat. Nos nagyon nem.

Mint az elejen bemutattam, a mozgo orak tenylegesen lassabban jarnak. Mint a kovetkezo kep bizonyitani fogja, a testek valojaban osszemennek.

Ez a ket hatas egyuttesen azt eredmenyezi, hogy a relativitas matematikaja az utolso szoig igaz. De az mar nem igaz, ahogy errol levonjak a logikai kovetkezteteseket. Nincs semmifele  idodimenzio.

Azt hiresztelik, hogy a testek hosszat CSAK amiatt merjuk kulonbozonek mas sebessegu IRekbol, mert nem egyidejuleg merjuk a testek vegeinek poziciojat. A mondat igaz, de csak akkor, ha kihagyom belole a 'CSAK' szot. Ugyanis gyorsulasnal is KELL tortennie a testtel valaminek, mert a fenyoras abra csakis akkor lesz helyes, a egy osszement testtel szamolok.

Ha nem igy teszek, akkor ezt kapom:

Mint latszik, a mozgo orak hiaba nem jarnak szinkronban, a osszehasonlitas eredmenye az, hogy a ket IR orai szinkronban jarnak, ami nem felel meg a valosagnak.

A masik erv amellett, hogy gyorsitasnal a testnek ossze kell menni eleg egyszeru. Ha 2 db egy meterres meterrud egymas mellet all, akkor egyformanak merjuk a hosszukat fenyjeleket es az ALLO IRben szinkronizalt orakat hasznalva. Ha az egyiket felgyorsitjuk, akkor az a sajat IRjeben meg mindig 1 meternek meri magat, de ez csak ugy lehet, ha az allo rovidebbnek meri. Ezt egyszeru ellenorizni, ki lehet szamolni a Lorentz-transzformacioval.

Marpedig ezt a rovidebb hosszt meg mindig ugyanabban az ALLO IRben merjuk, ahol az alobb meg 1 meteresnek mertuk a testet. Semmifele egyidejuseg nem valtozott.

Tehat a test valojaban osszement.

Koszonom a figyelmet.